|
A mozgás nagy hatalom az értelmi képességek fejlesztésében |
A gyermek igen kíváncsi a környező világra. Látni, hallani, érezni, megfogni akarja mindazt, ami elé tárul. Igazán megérezni akkor tudja, ha a saját tapasztalatai, élményei sokrétűek, hosszas és többféle megközelítésűek, azaz gyakorolhatók, kipróbálhatók.
Mivel a gyermek észlelése gyakran felületes, az apró eltérések nem mindig fontosak számára.
Olyan szituációkat kell létrehoznunk, ahol a részletek megtapasztalása is fontossá válik. Egy korlát lehet bármilyen magasságú mindaddig, amíg csak kerülgetni kell. Abban a pillanatban, hogy átbújásra, vagy átugrásra használjuk, fontossá válik a magassága is.
A teljes test erőkifejtésére, a törzs-, ill. a lábizmok erejére, a szem magasságbecslő funkciójára és az egyensúly megtartásának képességére együttesen van szükség. Így válik nem csupán láthatóvá, de érezhetővé is a magasság.
Ezekkel az érezhető információkkal, amelyek a test különböző területeiről érkeznek, tanul tájékozódni a gyermek. Még pontosabban az agyat trenírozza a testéből és a külvilágból érkező érzékletek feldolgozására, összehangolására. Ez a tudás valamennyi további ismeretszerzés alapja.
Leegyszerűsítve: itt az identitástudat erősödik a test akaratlagos irányításának elsajátításával, később az önbizalom izmosodik a tudat- és gondolkodásirányítás képessége által.
Összegezve: 3- 6 éves korban mozgással hozhatók működésbe az érzékleteket feldolgozó agyi központok.
Tehát ebben a korban a leghatékonyabb tanulási forma a mozgás!
Minden egyéb tevékenységgel igyekezhetünk kiegészíteni ezt, de pótolni nem tudjuk.
A mozgással együtt járó érzetek megtapasztalására számtalan lehetőség nyílik a szabadidős tevékenységek alkalmával. Hogy milyenek legyenek ezek a lehetőségek? Mik azok a mozgásformák, amikre alapvetően szüksége van a gyerekeknek? |
