Főoldal arrow Publikációk arrow A látás fejlődését segítő mozgásos játékok
Mozgásfejlesztés | 2017. október 20., péntek
Főmenü
Főoldal
A mozgásfejlesztő program
A tanfolyam
Induló tanfolyamok
Tanfolyamok értékelése
Fejlődésvizsgálat - ÚJ!!!
Előadások
Könyvek
Segédeszközök
Oktatófilmek
Publikációk
Partneróvodák
Kapcsolat
Jelentkezési lapok
A tanfolyam
Induló tanfolyamok
Előadások
Könyvek
Segédeszközök
Oktatófilmek
Publikációk
A látás fejlődését segítő mozgásos játékok
ImageSzületésünk pillanatától 6 igen fontos év telik el, amikorra kifejlődik a tényleges látás képessége. Ez idő alatt tanuljuk meg a kontúrok, formák kiterjedésének és ezek egymással való összefüggéseinek felismerését.

A pár napos csecsemő csupán elmosódó fény és árnyfoltokat lát. Az 1-2 hónapos a 20-30 cm-re lévő tárgyak fókuszálását gyakorolja, élesíti a képet. Szívesen nézegeti édesanyja arcát és ugyanilyen szorgalommal szemléli az öklét: próbálja a két szemből érkező 2 képet eggyé hangolni, hogy térbeli képet kapjon. A színek közül is az élénkek láthatók jobban - alakulnak a szemidegek, a csapocskák.

A sok színes dolog közül is a mozgó tárgy a „kedvesebb"! A mozgó tárgy 3-4 éves korig is előnyt élvez az állóval szemben, mert elmozdulása következtében a háttérből könnyebb kiemelni, megkülönböztetni (alak-háttér kiválasztás). Az u.n „kiemelés" megkönnyítésére aggatjuk tele a 2-5 hónapos babák ágyát, babakocsiját színes, forgó, billegő játékokkal. A karon ülő babának már síkban is segítjük a háttér és tárgy különválasztását: könyvecskét nézegetünk, amelyben egyetlen tárgy látható egy oldalon, a háttér egyszínű, a tárgy pedig erős kontúrvonallal kiemelt, hogy megsegítse a felismerést.

A gyermek 4-6 éves korára lesz képes a zsúfoltabb, több szereplős képeken eligazodni. Akkorra alakul ki ismeretei következtében a tárgyak állandó képe. Pl. egy forgalmas utcajelenet kereszteződéssel, ahol különböző funkciójú járművek haladnak, a járdán idős és fiatal emberek, az üzletsoron különböző kirakatok, cégérek, stb. mind olyan információ, ami csoportosítást és előző ismeretet feltételez. Ezek mentén a gyermek célirányosan keresi és kiemeli a formákat a tömegben.

 

Ez a keresgélési képesség azonban számtalan részképesség kialakulásától függ, melyek párhuzamosan fejlődnek az évek során.

 

Ezek a következők:

-          Perifériás látás

-          Gestalt látás (rész-egész)

-          Alak - konstancia (állandóság)

-          Alak-háttér diszkrimináció (kiválasztás)

-          Szemfixáció

 

Mindezeket az agy az érzékletek valamennyi formáját egybehangolva bonyolult folyamatban rendszerezi. Ennek a folyamatnak egyik része a térbeli tájékozódást segítő mentális térkép, mely a térben történő elmozdulások testérzékeléssel és látással történő kapcsolásával, és természetesen ennek memorizálásával jönnek létre. A testérzékelés igen fontos része a látásnak: a puszta képet kerek egésszé formálja az által, hogy a test pontos helyzetét, a karok, lábak munkáját is beleszövi a történésbe. Pl. ahogy mászás közben halad előre a gyermek, érzékeli a mellette elmaradó tárgyak kiterjedését, azok állandó megjelenési formáját és helyét. A karok, lábak kanyarodás közben történő „elfordulásával" letapogatja a téri helyzetet (proprioceptív érzékelés), ezzel megerősíti a látottakat. A kettő együttes jelenléte nélkül nem tud kialakulni a térbeli látás!

Ennek eklatáns példája egy felmérés. 152 nagycsoportos óvodás labirintus tesztjének teljesítményét vizsgáltuk. A feladat ismert: a nyuszi az erdei ösvények melyikén haladva jut el a répához? A gyermekek közül hatan nem tudták megoldani a feladatot. Valamennyiük legtöbbször autóval közlekedett, ha bármilyen célzatú kirándulást tett a család a házon kívülre, ezt kocsival tette (bevásárlás, látogatás, óvodába járás). A gyermekeknek saját „eljutás" élménye ennek következtében nem volt. A gyermekek közül 6 lakott emeletes házban, udvar, játszótér a közelben nem volt.

Tehát a 0-6 éves korosztály számára a látásérzékelés fejlesztését mozgásos feladatokban, a test proprioceptív érzékelését beépítve tudjuk leghatékonyabban alakítani.

 

A fent felsorolt, látásban megmutatkozó képességeket a nap minden pillanatában gyakorolják a gyermekek. Óvodába menet, gyalogosan érzékelik a házak, kerítések, stb vonulatát, ahogy elhaladnak mellette. Hazafelé ugyanez az élmény visszafordítva segíti a percepciót és az ehhez kapcsolódó memóriát. A lakásban való tájékozódáskor például, amikor a konyha bal alsó szekrénypolcáról be kell hozni valamit a nappali asztalára. Ebben az esetben a konyha és nappali viszonylatán túl -amit már 8 hónaposan feltérképez mászás közben a gyermek (mentális térkép)- a szekrények és egyéb bútorok elhelyezkedésével, annak tartalmával is tisztában kell lenni, hogy a megfelelő tárgyat ki tudja választani a többi közül (alak-háttér diszkrimináció). Esetleg a fiókokban keresgél egy tárgyat, ami fontossá vált a játékához. Ebben az esetben is a kívánt tárgy mentális képét előrevetítve kikeresi a hátteret képező többi tárgy tömegéből az egyetlen megfelelőt.

 

Ugyanez a kereső funkció érvényes a fogó játékok során is. El kell igazodniuk a gyermekhad között, vissza kell találni a békás tóba, vagy fészekbe. Észre kell venni a futók között a közeledő fogót. Egyszerűnek tűnik a feladat, a gyermekek mégis 3 éven át gyakorolják, hogy minden látásfunkciójuk tökéletesen működjön, mire iskolába kerülnek.

 

Nézzük végig egyenként ezen képességek alakulását, hogyan, és milyen mozgásos játékokkal segíthetjük fejlődésüket.

 

Perifériás látás

 

A 3 éves gyermekeknél a szem oldali látóidegei még kialakulatlanok. Ez a korosztály csupán egy keskeny sávban lát, mondhatni " csőlátók". Ezért nem veszik észre az oldalról közeledő járműveket, futójátékoknál az oldalról futó gyerekeket. Nem képesek körültekinteni, csupán egy keskeny mozgástérben bizonytalankodnak. Nem szeretik a gyors mozgásúakat a közelükben, mert nem tudnak alkalmazkodni hozzájuk, ők maguk is lassúak még reakcióikban.  

Ismert jelenség kis csoportban, a futó játékoknál az egymás mögött, „nyomtatólóként" haladás. Egymás hátát követve futnak a gyerekek, nem tájékozódnak és nem orientálódnak. Éppen, mert nem látják át a terepet, az előttük lévők eltakarják azt, oldalra pedig még nem működik a látás. Nem alakultak ki az oldali szemidegek idegpályái.

Az utcai közlekedés ebből a szempontból a legveszélyesebb, mert a 3 éves kisgyermek nem is látja szűk látóterében a közeledő járműveket. Ebben a „csőlátás"-os időszakban a fejlesztés feladata a perifériás érés természetes kialakulására hagyatkozni.

 

Hogy mégis a biztonságot megteremtsük számukra a mozgásos foglalkozások idején, érdemes „kapaszkodókat" adni. A legláthatóbb eligazodási pont az óvó néni. Az ő mozgását követik legegyszerűbben a kicsik. Érdemes pontos „megvezetőket" alkalmazni: valahonnan valahová haladni, valami mentén futni, valamire állni (pl. zsámoly, pad, karika)! Fontos eleinte a térbeli kiemelés!  A futójátékoknál legyen egy támpont, ami mentén mozoghatnak, valamit körbekerülve, követve (pl. pad, zsámolysor, majd szőnyeg, körkötél. Így nem csak sodródnak egymás után, hanem tájékozódnak is.

 

            A fejlesztés további lépései abban segítik a gyerekeket, hogy megkülönböztessék az irányokat. Ezek a játékok az év második felétől alkalmazhatók.

 

Néhány aranyszabály:

 

A./ Az irányoknak mindig legyen meg a pontos útvonala. Ha jön a róka, mindig a rókalyuk felől érkezik, a tyúkok mindig a térfél másik végén lévő „tyúkólba„ menekülnek. A békák a középen lévő szőnyegre, a tóba ugranak a gólya elől. A gólya szintén egy jól ismert helyről, pl. terem sarkából indul.

 

B./ Látványosan válasszuk el a célt és a futóteret.  Pl. terem egyik végén lévő szőnyeg a mező, másik végén lévő asztalok alatt van a rókalyuk. Vagy emeljük ki futótérből az elérendő célt, pl. padra, zsámolyra állással (pl.: Kakasok...; Tyúkok és a róka).

 

C./ Osszuk meg néha a futó csoportokat, hogy átláthatóbb legyen a gyermekek hada a nehezebben látók számára is! (pl. csak a lányok, ill. csak a fiúk).

 

 

Középső csoport közepétől lehet nagyon tudatosan megkezdeni a perifériás látótér tágítását. A látótér kinyílása, annak üteme azonban erős függést mutat az egyes gyermekek figyelmi állapotával, ez utóbbi pedig az érzelmi beállítottságával. Ezért nagyon fontos ismernünk a gyermek teljes személyiségét, szociális hátterét. Valamennyi összefüggés figyelembevételével nézzük meg, milyen lépései lehetnek a perifériás látás fejlesztésének.

 

Miért van szükség a látótér tágítására?

 

I.

Elsősorban azért, hogy képesek legyenek tájékozódni, eligazodni, célirányosan közlekedni a térben. 5 éves kortól azonban erőteljes fejlődésnek indul a perifériás látóidegek működése.

A nagyobbak nyíló látótere megmutatkozik a fogójátékokban: már nem csak egy gyermeket képes üldözni, hanem egyszerre többfelé is figyel, kísérni tudja társai mozgását, fogóként odakap, odalép.

II.

Másodsorban az olvasástanulásnál van nagy szerepe a perifériás látás fejlettségének.

Olvasáskutatók megfigyelései szerint a jól működő szem, olvasás közben 8 betűt képes átlátni, ezzel szemben a szűk perifériás látású csak 3 betűt! A szem szakkádokban olvas: először előre haladva pásztáz, felfogja a képi jeleket; majd megáll, azaz fixál, eközben a látott formákat memorizálja. Harmadszorra visszafelé haladva beazonosítja, értelmezi a memorizált formákat. Nyilvánvaló, hogy fixáláskor nem mindegy, hány betűt tud megjegyezni, illetve átlátni az olvasó. Mindenképpen segítség, hogy amit megjegyez, azt egy nézéssel látja is, vagy újra pásztáznia kell. Ez is okozhatja gyors olvasástanulás estén a gyenge olvasási teljesítményt!

 

Itt egy kisebb kitérőt érdemes tennünk az olvasási technika megsegítése tárgyában. Mint látjuk, az olvasás nem csak oda, hanem visszafelé is történik. Ennek a funkciónak kialakulásához nagy segítséget jelent, ha a térben egymás után lemozgott különböző feladatsorokat visszafelé is megismételtetjük. Körfeladatoknál 3-5 feladatot kell körben haladva megoldani:

Pl.

1.       padon terpesztámaszban végighaladni, majd

2.       karikákon páros lábbal végigszökdelni, majd

3.       alagúton mászással végighaladni

Ezt a kört 3-5x ismétlés után kell visszafordítani! A mozgássor visszafelé történő végigjárásával a téri irányok megfordítása játszódik le a térérzékelő központban. A teljes test percepciója óriási segítség a könnyű bevéséshez.

Az évek gyarapodásával egyre bonyolultabb feladatokat lehet adni (pl. labdát helyéről - zsámoly - elvenni, célba dobni, visszatenni a helyére; gerendán végigsétálni, ugrókötéllel 3x ugrani; sarkon pördülni 3x; fordulni, és

 

Tehát szisztematikusan és tudatosan adagoljuk a szituációt a perifériás látóidegek kialakulásához.

 

 

Ha egy kiscsoportos gyermek elé padokból útvesztőt építünk, majd áthívjuk a túloldalra magunkhoz, abszolút szisztéma nélkül fel-le lépked a padokon, vagy tetszőlegesen kanyarogva kerülgeti azokat, vagy mindkettőt felváltva, ahogy éppen észleli a közvetlen környezetét.

A középsős már egyenesen megindul a cél felé, ennek megfelelően átlépi az útban lévő padokat. A kitágult látótér segíti észrevenni a haladási irányt.

 

Védekező mechanizmusok

 

Vannak gyermekek, akik nem tudják feldolgozni az őket ért képi és hanginformációkat. Az ok lehet érzelmi eredetű: átláthatatlan az otthoni helyzet, következetlen szülői magatartás, néha szigorú, néha megengedő ugyanazon esemény kapcsán. Esetleg a szülők, nagyszülők között feszültség izzik. A felnőttek gesztusai, mimikai reakciói nem fedik a valóságot (titkolni akarnak valamit a gyermek elől). A legalapvetőbb probléma, ha a gyermeket nem értik meg a szülők, másak az elvárásaik, mint amit a gyermek nyújtani tud, ennek következtében állandó huza-vona, egyezkedés van köztük. Ezek a gyermekek a zűrösebb, nehezen átlátható ábrákat (játékos feladatok a gyermekmagazinokban) de a térbeli, zavaros szituációkat (vásári forgatag) is kerülik. Az ő számukra a fejlesztés erőltetése káros lehet. Először az érzelmek rendezése, a szülők átkódolása szükséges.

 

 

Némely gyerekeknél, megfigyelhető, hogy túlfut az információkkal, képtelen azok feldolgozására, ezért leszűkíti ingerfelvevő képességét. Így történhet meg, hogy a sokáig közösségben tartózkodó gyermek a túlélési stratégiája következtében maga szűkíti le látóterét, igyekszik nem figyelni, nem észrevenni a perifériás látóterében történő mozgásokat, mert kimerült az idegrendszere.

Ők azok a gyermekek, akiken azt vesszük észre, hogy gyakorta látványosan kikapcsolnak és „nincsenek ott". Ez a jelzés a figyelemzavaros gyermekek azon típusától érkezik, akik nem képesek a tömegesen érkező információk befogadására. Szűk figyelmi befogadóképességük következtében egyszerre kevés dologra képesek figyelni, és e kevés esetében is képes lankadni a figyelmük, azaz a kitartó figyelemmel is híján vannak. Egy számukra domináns személy (anya, barát, stb.) jelenlétében totál felélénkülnek, akár magasabb teljesítményre is képesek. Ha azonban a társaság létszáma újabb személlyel bővül, bezárnak, „lehúzzák a rollót" jelezvén, hogy erre már nincs kapacitásuk. (Nem összetévesztendő azokkal az ingerkereső állapotú - hiperaktív, esetenként viselkedészavaros - gyermekekkel, akik több ingerre is és hosszasan is fogadóképesek, némelykor azonban egyik ingerről a másikra rebbennek, ezért figyelmük felületes!)

Ezeknek a szűk befogadóképességű gyermekeknek van szüksége a 2 fős kuckóra. Számukra biztosítsuk a nap folyamán állandóan az elvonulás lehetőségét. Játszhasson egy elkerített helyen, vagy kis „bunkiban", építhessen ilyet barátjával. Ne kelljen tömegesen mosdóba, öltözőbe vonulnia! Maradhasson bent, vagy mehessen ki hamarabb egyedül, egy játszótársával, egy megbízatás ürügyén, stb. Ilyen módon a befogadható ingerek szűkítő szabályozásával segítjük figyelmi képességeik fejlődését.

A közös testnevelés foglalkozásokon egy elkerített, elkülönített helyen készítsünk ezen gyermekek számára billegő, forgó, lengő eszközöket. Hagyjuk, hogy saját ihletettség szerint elfoglalja magát. Ne várjuk el tőle, hogy a társai tömegében eligazodjon. Maga fogja jelezni kinyílását, amikor már 3, 4 társsal is szeret játszani, vagy bizonyos fogó játékokra önként beáll. Ezek leginkább határozott irányba való haladáskor fognak jelentkezni.

Pl. kutyaház: kiinduló helyzetben kézfogással egymással szemben állnak a párok; a belül álló gyerekek átbújnak terpeszben álló társuk alatt.

 

 Image

- a külső kör a HÁZ, terpeszben áll,

-          a belső kör leguggol, majd átbújva a terpesz alatt körbefutja a HÁZ-akat, amíg vissza nem érkezik a saját házához. Jelre, együtt kell indulni.

Tehát a figyelmében alulteljesítő gyermek számára átláthatóbb ez a helyzet, mert eleve a fele csoport egy meghatározott alakzatban, körben áll. A másik fele fut csupán, és ez bizony kevesebb, és átláthatóbb, mint a teljes csoport. A kiinduló helyre visszatalálás már problémásabb lesz, ebben kis segítséget adjunk.

 

 

Perifériás látás fejlesztésére alkalmas futó- és fogójátékok

 

Babzsákfoglaló (3 éves kortól)

 

Valamennyi „foglaló" játék arra készteti a gyerekeket, hogy végigpásztázzák a területet. A kicsiknek legyen sok lehetősége a próbálkozásra, ezért ne csökkentsük az eszközök számát. Év végén azonban már próbálkozhatunk a versengéssel.

 

Sok cica, egy kutya vagy Egerek és a cica, Békák a tóban, stb.(3 éves kortól)

 

A játéktér közepén lévő zsámolyt futás közben is kell lesni, mert bármikor fölébredhet a cica ill. kutya. A tér szélein jelöljük a cicaházat, ill. egérlyukat (lehetnek karikák). A játék ily módon a gyors reakcióképességgel irányváltást is gyakoroltat. A térben ellenőrizni kell a fogó mozgásterét, valamint a

menekülési útvonalat. Az első feladatra a kisebbek többsége még nem képes, de megfigyelhető lassan a két térirány bemérése. A fogó elindulását jelezni szoktuk, ezzel is segítve a gyerekek reakcióinak megindulását. A gólyát is szerencsésebb kiemelt helyre állítani, hogy lássák is a mozgását.

 

Helycsere (4 éves kortól)

 

Két egymással szemben álló csapat futása helycserével vonalról vonalra.

Itt már kezdjük őket arra szorítani, hogy futás közben figyeljék a teret, keressenek helyet maguknak a szemből jövők között. Ehhez át kell látni a futók csoportját. A szemből jövők ugyan jól láthatók, de időt kell adni a kikerülésükre. Vagy hosszú legyen az átfutandó tér, vagy legyen akadály, ami lelassítja a szemből jövők mozgását (pl.: egy kötél alatt átbújás).

 

Krokodílfogó  (5 éves kortól)

 

A térfél két hosszabb oldalán jelöljünk két szemben lévő sávot, lehetőleg a fal mentén. Itt állnak fel szemben egymással a gyerekek. Középen jár a krokodil. Az átfutó gyerekeket próbálja elkapni.

Feladat:

- átfutás előtt a gyerekeknek ellenőrizni kell, merre jár a fogó - terep áttekintése egyik irányban

- ellenőrizni kell az átfutási útvonalat - terep áttekintése másik irányban

 

 

 

Gestalt látás (rész - egész viszonya)

 

 

Ha egy tárgy takarásban van, a hiányzó részleteit nehezen egészítik ki a 3 évesek, mert nincs tapasztalatuk, gyakorlatuk abban, miként is néz ki a teljes tárgy. Pl. egy labdát akkor tudok felismerni, ha már nagyon sokszor találkoztam e tárgy képével, sokat labdáztam, képeskönyvben láttam, stb. Mégis nehéz megtalálni, ha az asztal alá gurul és éppen csak kikandikál. Az asztal útban van, eltakarja a felismeréshez szükséges teljes képet. A 3 éves még nem találja meg az ilyen részleteiben takart tárgyakat. Mindez az 5 éveseknek már egyre kevésbé jelent problémát. Kialakul a szilárd és megingathatatlan képzet a tárgyakról, az eltakart, ill. hiányzó részletet könnyedén egészítik ki képzeletben. Ez a Gestalt látás.

Ha a futójátékban a fecskéknek a drótra kell szállniuk megadott jelre, az egyenes képzete már kialakult, könnyen megtalálják az esetleg eltakart drót folytatását. A körkötéllel sincs baj, egy nagy körkötél végigpásztázása is könnyen sikerül.  Azonban több karikával már nem boldogulnak ilyen könnyen. A karikafoglaló játék, ha 10 főnél többen vannak, sikertelenné is válik. Ha üres lenne a terem, nem okozna gondot a karikák egyenkénti megtalálása, de itt több gyerek szaladgál és eltakarja azokat. Itt összetettebb a feladat: fel kell kutatni a karikákat, majd szelektálni a még üresen álló és „lakott" karikákat, mert csak üres karikát lehet elfoglalni.

Tehát azzal könnyíthetjük a kicsik helyzetét, ha akkor is beállhatnak a karikába, ha már áll benne valaki. Ebben a játékban egyre többen lesznek egy karikában, közben persze fogynak a házak.

 

Olykor babzsákkal, székekkel, zsinórokkal jelöljük a kerülendő, vagy éppen elfoglalandó területeket. Ha közel vannak egymáshoz a jelek, egyértelmű a jelzés. Egy babzsákokkal jelölt kör a 3 éveseknek csak akkor tó, ha összeérnek majdnem a babzsákok. Nagycsoportra már akár 1 m távolra is kerülhetnek egymástól a jelölések, a 6 évesek már összefüggésként értelmezik a kört.

 

 

A betűvetés tudományához a tárgyak, formák biztos felismerése nélkülözhetetlen. Mozgásban felismert tárgyak, formák gyakorlásával két legyet is ütünk egy csapásra:

-          a formák jobb megtapasztalását teszi lehetővé annak teljes testtel történő bemozgása

-          a téri tájékozódást segíti a formák kerülgetésével

 

Gestalt látás fejlesztéséhez a következő játékok alkalmasak:

 

Fecskék a dróton (futójáték 3-4 éveseknek)

Eleinte 1-2 egyenesen lefektetett kötélre kell megbeszélt jelre visszatalálni. Később több, különböző színű jelzést alkalmazzunk változó elrendezésben, pl.

- 3 párhuzamos csík hosszában

-          5 párhuzamos csík keresztben

-          1, a termet cikk-cakkban átszelő csík

-          3 egymást keresztező, színes csík

-          egymást metsző, különböző hosszúságú és színű csíkok

 

Kakas a szemétdombon

 

Megadott jelre 5-7 szórtan elhelyezett zsámolyra kell felállnia a gyerekeknek.

A hirtelen irányváltás gyakorlására is kiváló játék. A társ utánzása egy-két alkalommal sikerül, de előbb-utóbb meg kell tanulni önállóan tájékozódni a megtelt és üres zsámolyok között.

Az eligazodást segíti, hogy a zsámoly kiemelkedik a futótérből.

 

Fogyó házak!

 

Fele annyi karikával kezdjük a játékot, mint ahányan részt vesznek a játékban. Minden jel után be kell ugrani egy karikába, ahol többen is lehetnek. Minden jel után egy karika „eltűnik". Addig játszható, amíg a gyerekek beférnek a megmaradt karikákba.

Halmazképzésre, bontásra is kiváló játék!

 

Nagyobb korosztály esetén zsámollyal is játszható! Akkor az a tét, ki tud több társát felkarolni és egyensúlyozva megtartani a házban.

 

 

Mókusok ki a házból! (futójáték)

 

A játék lényege a különböző zavaró tényezők ellenére a karika megtalálása, felismerése, szelektálása: foglalt vagy üres, majd a megfelelő elfoglalása. Itt már nehezebb a tájékozódás, mert talajszinten van minden eszköz, a gyerekek teste sokat takar az eszközökből.

Később lehetnek egyre kisebbek a megtalálandó eszközök: kendő, kis karika, babzsák.

 

 

Alak konstancia  (alakállandóság)

 

Ha a teremben a sok gyerek között gurul el a labda, újabb nehézséget jelent. Ebben az esetben a sok gyerek között kell felfedezni a jól ismert formát. Nem szabad elhinni egy kerek popsira, hogy az lenne a labda, de ugyanígy ki kell hagyni a válogatásból a váza hasát, a szemetes alját, stb. Tehát a labdának megfelelő formájú és állagú tárgyakat kell választani. Ezért szeretem az eszközöket másképpen kiosztani, mint sorakozva mindenki elveszi a kosárból. Ennél sokkal fejlesztőbb, ha pl. feldobjuk, hogy szétszóródjon és keressen mindenki magának. Ebben az esetben kiválaszthatja mindenki azt, amit az elhangzott feladat szerint gondol. Pl: hosszú botokat vegyetek! A laposabb babzsákokat válasszátok! És közben gyakorolhatja a megfelelő forma állandó beazonosítását.

 

Több fejlesztő elem is található ebben megoldásban:

-          követni kell a tárgyak röptét - szemfixáció - 

-          hirtelen irányváltással oda kell futni és felvenni azt - gyors reflexió-

-          meg kell találni az elguruló, valami alá becsúszó darabokat is - Gestalt -

-          a hasonlatos tárgyak közül ki kell választani a megfelelőt - háromszögű kendőt kell venni, nem négyszögűt, stb.

 

Alak konstancia fejlesztő mozgásos játékok

 

Bármely házas futó és fogójátékban a középen, illetve a játéktér egyéb területén (sarkaiban) kialakított ház alakjának változatos kiképzése jelentheti a fejlesztést (háromszög, négyszög, csillag alakú ház kijelölése.

 

 

Nehezítés lehet középső csoport végén pl:

Békák a tóban: hullámvonallal jelöljük a tó szélét. Aki a hullám külső részén áll, megfogható!

Más „házas" játékokban, ahol középen jelöljük a házat

 

 

A lassú reflexek

 

A 3 évesek nem képesek hirtelen mozgásváltásra, pl. megállásra, blokkolásra sem, mert késnek a reflexeik. (Nem szerencsés feladat pl. futás közben jelre leguggolni, mert átesnek egymáson.)

 

A mozgásválasz is gyakorlatlan, nem tudnak irányt váltani és időben elszelelni az ütközés kikerülése érdekében. Az irányváltást, iránytartást lehet gyakoroltatni megadott célok elérésével. Pl.: Fecskék a dróton, Kakas a szemétdombon, Békák a tóban stb.

< Előző   Következő >
© 2003 Mozgásfejlesztő Program, Tótszöllősy Tünde - webhosting: 3gteam networksolutions