Főoldal arrow Publikációk
Mozgásfejlesztés | 2017. október 20., péntek
Főmenü
Főoldal
A mozgásfejlesztő program
A tanfolyam
Induló tanfolyamok
Tanfolyamok értékelése
Fejlődésvizsgálat - ÚJ!!!
Előadások
Könyvek
Segédeszközök
Oktatófilmek
Publikációk
Partneróvodák
Kapcsolat
Jelentkezési lapok
A tanfolyam
Induló tanfolyamok
Előadások
Könyvek
Segédeszközök
Oktatófilmek
Publikációk
Ki a járókából: bukfencezni, fára mászni, elesni!
A természetes mozgás a megfelelő korai idegrendszeri fejlődés alapja - véli Tótszöllősy Tünde mozgásfejlesztő pedagógus, inkluzív tanár, aki szerint nem véletlen, hogy a napjainkra jellemző mozgásszegény környezet egyre több tanulási problémás és viselkedészavaros gyermeket eredményez. A harminc éve mozgásfejlesztőként tevékenykedő pedagógussal Kolozsváron beszélgettünk, ahol a primitív reflexek megmaradásának következményeiről és a korai fejlesztés lehetőségeiről tartott előadássorozatot és gyakorlati bemutatót pedagógusoknak és szülőknek.


- Hogyan került kapcsolatba a mozgáspedagógiával?
bővebben >>>
A látás fejlődését segítő mozgásos játékok
ImageSzületésünk pillanatától 6 igen fontos év telik el, amikorra kifejlődik a tényleges látás képessége. Ez idő alatt tanuljuk meg a kontúrok, formák kiterjedésének és ezek egymással való összefüggéseinek felismerését.

A pár napos csecsemő csupán elmosódó fény és árnyfoltokat lát. Az 1-2 hónapos a 20-30 cm-re lévő tárgyak fókuszálását gyakorolja, élesíti a képet. Szívesen nézegeti édesanyja arcát és ugyanilyen szorgalommal szemléli az öklét: próbálja a két szemből érkező 2 képet eggyé hangolni, hogy térbeli képet kapjon. A színek közül is az élénkek láthatók jobban - alakulnak a szemidegek, a csapocskák.

A sok színes dolog közül is a mozgó tárgy a „kedvesebb"! A mozgó tárgy 3-4 éves korig is előnyt élvez az állóval szemben, mert elmozdulása következtében a háttérből könnyebb kiemelni, megkülönböztetni (alak-háttér kiválasztás). Az u.n „kiemelés" megkönnyítésére aggatjuk tele a 2-5 hónapos babák ágyát, babakocsiját színes, forgó, billegő játékokkal. A karon ülő babának már síkban is segítjük a háttér és tárgy különválasztását: könyvecskét nézegetünk, amelyben egyetlen tárgy látható egy oldalon, a háttér egyszínű, a tárgy pedig erős kontúrvonallal kiemelt, hogy megsegítse a felismerést.

A gyermek 4-6 éves korára lesz képes a zsúfoltabb, több szereplős képeken eligazodni. Akkorra alakul ki ismeretei következtében a tárgyak állandó képe. Pl. egy forgalmas utcajelenet kereszteződéssel, ahol különböző funkciójú járművek haladnak, a járdán idős és fiatal emberek, az üzletsoron különböző kirakatok, cégérek, stb. mind olyan információ, ami csoportosítást és előző ismeretet feltételez. Ezek mentén a gyermek célirányosan keresi és kiemeli a formákat a tömegben.

 

bővebben >>>
Autonómia a mozgásfejlesztésben
Manapság egyre több szó esik az autonóm személyiség kialakításáról. Hadd közelítsek az általam megtapasztalt irányból e téma megvilágításához.

Az autonómia az egyén önállóságát, felelősségteljes aktivitását, kezdeményezőkészségét jelenti. Ez az aktív kezdeményezőkészség a fejlődés rugója. Ha oktalanul sorozatosan korlátozzuk a kezdeményező, leválni igyekvő gyermeket, különböző mértékű devianciák okozóivá válunk. A felnőttként szorongó, döntésképtelen, vagy összeférhetetlen, agresszív, esetleg magányos emberek többsége gyermekkorban szenvedte el azokat a korlátozó nevelési hatásokat, melyek élete végéig befolyásolják viselkedésüket. A gyermekkorban bontakozó önállósodási törekvések gyakran véreznek el a „pedagógia oltárán”.

bővebben >>>
A mozgás nagy hatalom az értelmi képességek fejlesztésében
A gyermek igen kíváncsi a környező világra. Látni, hallani, érezni, megfogni akarja mindazt, ami elé tárul. Igazán megérezni akkor tudja, ha a saját tapasztalatai, élményei sokrétűek, hosszas és többféle megközelítésűek, azaz gyakorolhatók, kipróbálhatók.

Mivel a gyermek észlelése gyakran felületes, az apró eltérések nem mindig fontosak számára.

bővebben >>>
Hintázással is sokra viheti!
„Ha a funkciót megkövetelik, az agy kidolgozza a megfelelő válaszreakciót."

Kephart (1968) gondolataiból kölcsönözve így lehetne összefoglalni a mozgásfejlődés lényegét.

A mindennapok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy amikor a baba járni tanul, addig gyakorolja, amíg az ismételgetés során kifinomodik a végrehajtás módja az első mozdulattól az utolsóig.

A. J. Ayres kutatásaiban rámutatott arra, hogy a serkentés (mozgásindítás) és gátlás (a mozgás megállítása) minden egészséges fejlődésű gyermek esetében azonos számban van jelen. Minél több mozgásmegállító funkció alakul ki, annál koordináltabb maga a mozgás is, az agy pedig annál fejlettebb tevékenységre képes.

Kóros esetben a gátlás nem tud kialakulni, a mozdulatok túl lendületesek, ezért sikertelenek maradnak (túlesik az akadályon, elsodorja társait). Ezek a mindent borogató, izgő-mozgó gyerekek sok zavar okozói. Pedig csak pótolni szeretnék a mozgásfejlődésükben különböző okokból bekövetkezett lemaradást.


bővebben >>>
Mitől a sok kudarc az iskolában?
A mai 6 -7 éves gyerekek, mondhatjuk, igen erõs követelményrendszerben élnek, ezt igazolja az egyre több tanulási zavarral küzdõ kisiskolás, akiket különbözõ részfunkció zavar vagy zavarok miatt speciális foglalkozásokon kell fejleszteni.

Az óvodák igen széles körben alkalmazzák már a preventív programokat az óvodai élet teljes területére kiterjesztve. Dokumentálhatóan számolnak be sikereikrõl. Ennek ellenére az iskolák továbbra is ontják a problémát mutató gyerekeket.

Elgondolkodtató, hogy az óvodában jó képességeket mutató nebuló miért válik tanulásképtelenné iskolába kerülése után!
bővebben >>>
© 2003 Mozgásfejlesztő Program, Tótszöllősy Tünde - webhosting: 3gteam networksolutions